helyes. örülök hogy így gondolkodsz. túl sokan paranoiásak ezzel a témával kapcsolatban.
Köszi, bárcsak tényleg tudnék annyit gyakorolni meg rajzolni amennyit szeretnék. Jó lenne ha fizetnének érte akkor könnyebb lenne rá időt találni.
Ne haragudj, ha nagyon informálatlan vagyok, de nem olvastam az 5öst. Miről szól az idegen? Kiváncsi vagyok, mások milyen történetekkel szeretnek dolgozni.
Wow, annyira sok tartalmad van? Le a kalappal, az emberpróbáló munka, egy kötetnyit produkálni.
Az milyen sztori?
Igen, ha az ember nem figyel, akkor az ötletek átveszik az uralmat aztán sosem lesz belőle történet csak felesleges fellángolások
Nekem van egy másik történetem amihez írtam egy jó 40-60 oldal előtörténetet, de azon lehet sokat kell majd erősíteni most visszatekintve rá. Az az egyik a "másik" 3ból ami forog a fejemben
Nehéz eldönteni hogy melyiket érdemes mikor és mennyi tudással elsütni ^^
Milyen eszközökkel szeretsz dolgozni?
Nekem a mangarajzolás talán 19 éves korom környékén indulhatott, akkor kaptam rá az animékre meg a mangákra is nagyon. Előtte 4-5 évig graffitiztem, csak volt egy csúnya rendőrségi ügyem, és egy idő után azt vettem észre hogy üldögélek a szobában és nem tudok mit kezdeni magammal, kéne valami. Végül is előtte mégiscsak füzeteket töltöttem meg rajzokkal nap mint nap. Akkoriban meg ha láttak otthon rajzolni akkor mindenki beparázott hogy megint valami gáz dolgot csinálok, szóval egyszer csak leültem a dragonball elé aztán mégegy anime elé meg mégegy meg mégegy meg mégegy..... Egy idő után nyitott lettem a mangára is, és arra gondoltam hogy hé, ezt nem lehet olyan nehéz csinálni sem, sőt szívesen csinálnám, van mit mesélnem. Az az érdekes hogy arra sosem emlékszem hogy pontosan hogyan tanultam bele a dologba, mikor tettem le a tollat, hogy mostantól mangát fogok rajzolni... Egyszer csak azt vettem észre hogy ez az a dolog amivel szívesen töltöm az időmet.
Hmm honnan indul. Igazából figyelek a mindennapokban. Ha látok valami animét aminek tetszik a témája akkor megjegyzem hogy ilyet akarok én is csinálni. Vagy ha olyan kérdéseket feszeget amikről azt gondolom, hogy én is feszegetném, akkor megjegyzem. Vannak dolgok amik a jellememből fakadóan beleszivárognak a történetekbe amiket mesélnék. Olyan dolgok amiket megtettem, vagy pont nem tehettem meg. Az álmaim vágyaim, és a hibáim, amiket nem tudok már jóvá tenni. Vannak olyan alkalmak is hogy látok valamit, pl. egy dokumentumfilmet, vagy egy reklámot, valamit, amiről van annyi háttérinformációm, hogy amikor meglátom kipattan belőle egy ötletem egy történethez. Gyakorlatilag ugyanúgy alkotok sztorit mint ahogyan bármilyen más kreatív folyamat működik. (nem, nem jön az isteni szikra, nem hiszek ilyen baromságokban) Apránként szedegetem fel az információkat, építgetem, cserélgetem, próbálgatom őket össze, így mindig több rálátásom van egy-egy probléma megoldására. Érlelgetem az ötleteket a fejemben, hogy mire odakerülök legyen miből válogatni. De gyakran rengeteg referenciát is átnézek nem csak vizuálisan, de egy adott történetrészlet működési mechanizmusát, hogyan épít figyelmet, feszültséget, csavart.
Te hogyan alkotsz történetet?
A Ten Devinről mit gondolsz? Elégedett vagy a minőségével? És a Lost Godsról?
Ezt jó hallani. Nem baj ha az ember nyitott, de megvan a véleményem arról ahogyan szerintem túl sok mindent beenged mostanába a japán popkultúra magába nyugaton. Én is tartom magamat a japán stílushoz, ha van rá lehetőségem, akkor próbálom a történetet és a szereplőket is minél manga-hűbbé tenni, bár ez nyilván történet függvénye is.
Csak következtetni tudok, de gondolom ez azt is jelenti hogy fogyasztasz még mangát / animét valamilyen rendszerességgel. Ez igaz? És ha igen, vannak top mangák animék amik inspirálnak? Alkotók akik nagy kedvencek?
Ne aggódj, addig jó amíg van miről beszélni